Valahog nem úgy alakult, mint szerettem volna. pedig kijöttem az írásbeli részről, és úgy éreztem meglehet. De nem. 2 pont. Uhh, neee! Annyinak kell benne még lennie. De pont a legrendesebb tanár javította. Ő miért nem adta meg? Na, nembaj keresek benne. Aztán hirtelen eszembe jut Dávid: Ő nem szokott már ilyenkor pontot adni. Mert ezeket TUDNI KELL. em lehet hibázni. Na, nembaj, el is határoztam, hogy csak akkor megeyk ki plusz pontokért, ha tök egyértelműen van benne még. És volt. 14 is. De nem kaptam. Mert "csúnya volt a rajz. ilyet mérnök nem rajzol2 volt a válasz. Hát nagyon ideges lettem hiretelen, és majdnem ráborítottam az asztalt a tanárra, így persze már esélyem se volt. Kár érte. De ez rávilágított egy-két dologra, amit sajnos el kell fogadnom: 1.egy heti anyagot még én se tudok beverni 1,5 nap alatt. Csak majdnem. És az kevés. A másik, hogy szoktatni kell magam az ilyen tanár-diák helyzetekhez, mert különben így járok. Legalábbis így egy nap távlatából így érzem. Bár igazából már tegnap du. is így éreztem, csak még az indulat erősebb volt.
De elhatároztam, hogy a mai fémtech-et abszolválom, bármi legyen is. Erre volt kemény fél napom, és ez se könnyű, de legalább volt belőle zh, amire tanultam, és ugyanaz kellett a vizsgára is. Be is mentem, ja persze úgy mentem vizsgázni, hogy a neptunban 8-ára volt felvéve (respect Dedyfia) Kérdés - felelet. Rossz felelet. Megmagyarázom. Oké, oké, de ő ezt nem így gondolta. Tiszta tegnap feeling, de ma már legalább tudtam ilyenkor mi a pálya. ("csini vagyok", aki látta) És igen, még egy kérdés, válasz, 2es, viszont látás. Kicsit keserű szájízzel elhagyom a termet, mert jobb jegyre mentem, de ismét a teganapi nap tragédiája: nem lehet fél nap alatt felkészülni. Ha tetszik-ha nem.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése