2009. augusztus 21., péntek

Kairó, 0. nap

Huh, megint megpróbálkozom a blogírással, amit kb. 3 bejegyzés után abbahagytam tavaly, de most a kairói utazásom miatt asszem érdemes lesz írniom.
Szóval a helyzet az, hogy megérkeztem, a repülő nemhogy nem késett, de még hamarabb is indult, mint kellett volna neki. Féltem egy kicsit, mert három üveg bort vittem magammal a nagytáskában, és elvileg csak egyet lehet, aztán nem akartam balhét, de szerencsére a landoláskor összeismerkedtem egy magyar mamival, akinek a lánya egy egyiptomi sráchoz ment hozzá, és mondta, hogy hozzá nyugodtan berakhatok egyet, akkor már csak kettő van, majd valahogy kidumálom. Ja, igen azért haverkodtunk össze, mert nem tud angolul, és vízumot akart venni, én meg segítettem neki. ő meg nekem, meg meghívott a kávézójába pesten. Majd kipróbálom.
Tehát időben megérkeztem, vízum rendben, 15 dolcsi. (Ja, igen írom majd minden kiadásomat, mert kíváncsi vagyok mennyibe kerülhet itt élni ), semmi vámolás nem volt, legközelebb ( ha esetleg jönnék ) még több bort hozok, mert az övék siralmasan gyenge.
Nem tudtam hogy fogom megismerni Christiant, a gen asszisztenst, aki várt a reptéren, na, de integetett messziről, felismerte a sportmeetes pólómat, aztán uccu neki, ki a kapun. Hopp. Este 8 óra, és körülbelül 35 fok, 150% páratartalom, a frankó légkondi után. Aztán az autók: sog régi autó, rengeteg Lada, kispolszki, régi Peugeutok, de valami rettenetes állapotban. Persze nekünk jó autónk van itt, asszem valami Mitsubushi, elég új.
Aztán jött az autókázás, ahol nem bírtam abbahagyni a röhögést, mert ahol három sáv volt, ott minimum (minimum!!!) 5(!!!) autó ment, mindenki dudál, de csak kicsiket, ilyen "vigyázzz, jövök stílusban. A lámpát nem ismerik, mindegy, hogy piros, vagy zöld, mennek, pedig iszonyat sok rendőr van, de csak a jogsit nézik, semmi mást.

A fokolárba mentünk, ahol 4en laknak most: Christhian, ő a gen asszisztens, brazil srác hatalmas arc. Philippe, ő svájci, ő a capozona, ő is rettenetes jófej volt. Mikor megkérdeztem mit dolgozik, azt mondja: "You know, I have a hard work, I'm working for an international movement, called Focolar". Aztán Joseph, ő libanoni, és ő tud a legjobban arabul a srácok közül. Valakire emlékeztet nagyon, de nem tudom kire. Majd megírom kommentben, ha eszembe jut. Aztán van még Carlos, ő még nincs itt, csak annyit tudok róla, hogy marha erős, és biztos neki is ízleni fog a "hungarian sausage".

Ezután alvás, Carlos helyén alszom amíg meg nem érkezik, utána átmegyek egy gen lakásába. Csak úgy lehet aludni, hogy odateszel egy marha nagy ventillátort az ágyad mellé, különben nem tudsz elaludni a melegtől.

Nincsenek megjegyzések: